A távközlési cégeknél is mûködik feketelista

Idéntõl a három mobilszolgáltató feketelistát kezdett szerkeszteni. Maguk döntik el, mekkora tartozás lehet a határ, mindez pedig üzleti titok

Nemcsak a bankoknál, a távközlési cégeknél is mûködik feketelista. Ám míg a bankoknak a hitelintézeti törvény pontosan megszabja, milyen esetben kell - kötelezõen - az ügyfél adatait bevenni a nyilvántartásba, addig a telekomszektorban errõl a szolgáltatók saját belátásuk - és a hírközlési törvény - szerint dönthetnek. Jelenleg három mobilszolgáltató, a T-Mobile, a Pannon és a Vodafone adatait tartalmazza az a feketelista, amit 2006 januárjában indított el a három cég.

Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és információs igazgatója elmondta: a jogszabály nem állapítja meg az összeghatárt, amelytõl az ügyfél bekerülhet a közös adatállományba. A szolgáltatók saját hatáskörben döntenek, hogy egy adott tartozás esetében továbbítják-e az adatokat a közös rendszerbe. A pontos összeghatár viszont - a szolgáltatók megállapodása alapján - üzleti titok.

Akár már 1-2 hónapos, pár ezer forintos számlatartozással is rákerülhetünk a feketelistára. A T-Mobile illetékese ezt azzal egészítette ki, hogy azok az adósok kerülnek be az adatbázisba, akiknek szolgáltatását a tartozás miatt felfüggesztette a szolgáltató, vagyis sem kimenõ, sem bejövõ forgalmat nem bonyolíthatnak. Ezt a szankciót a szolgáltatók csak többszöri sikertelen felszólítás után alkalmazzák. Az ügyfél értesítést kap, ha bekerül az adatbázisba - hangsúlyozta a T-Mobile illetékese, aki hozzátette: kis összeg esetén - méltányossági alapon - ezzel a szankcióval nem élnek a cégek.

A hírközlési törvény alapján a közös adatbázisban szereplõktõl a szolgáltatók megtagadhatják a szerzõdéskötést.